Minden t�telt vizsg�lnak vegyszermarad�kra? Mikor vesznek mint�t, hol �s ki vizsg�lja?
Az EU bio jogszab�lya gyan� eset�re k�telez�en el��rja a term�k mint�z�s�t �s analitikai vizsg�lat�t. A vizsg�latokat mintav�telre �s vizsg�latra akkredit�lt laborat�riumok v�gzik. A Biokontroll ezzel a feladattal a Fej�r Megyei N�v�ny- �s Talajv�delmi Szolg�lat velencei n�v�nyv�d�szer vizsg�l� laborat�rium�t b�zta meg, ahol rendk�v�l �rz�keny elj�r�sokat alak�tottak ki �s alkalmaznak k�r�s�nkre. Hozz� kell azonban tenni, hogy a bioterm�k fogyaszt�ja nem csak eg�szs�gtudatos, hanem rendszerint k�rnyezettudatos v�s�rl� is. Ebb�l a megk�zel�t�sb�l a negat�v szermarad�k vizsg�lat neki nem sokat mond, hiszen nem tudja bel�le, hogy vajon nem is haszn�ltak-e k�rnyezetrombol� vegyszert, avagy �csak" m�r nincs ott kimutathat� mennyis�gben, mert k�zben alkot�ira bomlott. A bioterm�k fogyaszt� nem csak azt v�rja el, hogy ne legyen vegyszermarad�k a term�kben, hanem azt is, hogy ne is haszn�lj�k �ket a termel�sben. Ha egy analitikai vizsg�lat negat�v, m�g nem jelenti, hogy nincs is benne szermarad�k, hiszen egyr�szr�l nem biztos, hogy azt kerest�k benne ami ott van, m�sr�szt a n�v�nyben l�v� (ki nem mutathat�) ultra kis mennyis�g� szerek hat�sa sem hanyagolhat� el. Ezekb�l a szempontokb�l kiindulva t�bbet mond a ma alkalmazott termel�si folyamat ellen�rz�s, mint a v�gterm�k analitikai vizsg�lata.
Honnan lehet tudni, hogy a bio k�szterm�kbe bio alapanyagok ker�lnek?
A helysz�ni ellen�rz�sek sor�n meggy�z�d�nk arr�l, hogy minden, az �zembe �rkez� mez�gazdas�gi alapanyag rendelkezik-e megb�zhat� igazol�sr�l a bio eredetre vonatkoz�an. A sz�ml�kon, �ruk�s�r� bizonylatokon szerepelnie kell a bio megjel�l�snek, �s a besz�ll�t�nak tan�s�tv�nnyal kell igazolnia azt, hogy jogosult volt a bioterm�k forgalmaz�s�ra. A feldolgoz�nak anyagm�rleget kell k�sz�tenie � amelyet ellen�rz�nk �, hogy a recept�ra alapj�n kisz�m�tva a bej�v� mennyis�g lehet�v� tette-e a kimen� (feldolgozott) mennyis�g� term�k el��ll�t�s�t!
El�fordulhat-e, hogy szokv�nyos term�kb�l megn�velik a betakar�tott �bio" term�k mennyis�g�t?
Az �llattart�sban nem engedj�k meg, hogy egy gazdas�gon bel�l azonos fajon bel�l bio �s nem bio �llatokat tartsanak. A n�v�nytermeszt�k azonos (vagy nehezen megk�l�nb�ztethet�) fajt�t nem termeszthetnek a k�t gazdas�gr�szben. A p�rhuzamos gazdas�gokban (ahol nem bio �s bio gazd�lkod�s is folyik) k�l�n�s gondot ford�tunk a kevered�s megel�z�s�re tett int�zked�sek ellen�rz�s�re. Adott esetben a betakar�t�skor helysz�ni szeml�ket tartunk. A gazdas�gok k�szletnyilv�ntart�sait mindig ellen�r�zz�k. Az esetleges bekever�sre (ha nem a gazdas�gon bel�lr�l j�n akkor is) utal a t�bl�k � adotts�gokhoz, id�j�r�shoz, k�rnyezet�hez stb. k�pest � magas hozama, amit az ellen�rz�s �ltal�ban kisz�r. Ilyenkor a fajtaazonoss�gi vizsg�lat elv�gz�s�vel egy�rtelm�en meg�llap�that� a bekever�s.
El�fordulhatnak-e - ismerv�n a t�rsadalmi k�z�llapotokat -, hogy valaki �k�nnyebben" kap tan�s�tv�nyt?
Az MSZ EN 45011 szabv�nyban meghat�rozottak szerint kialak�tott tan�s�t�si folyamatunk gyakorlatilag kiz�rja a �fekete" elj�r�sokat. A tan�s�tv�ny kiad�sa, hiteles�t�se nem �gyvezet�i hat�sk�r. A Nemzeti Akkredit�ci�s Test�letn�l �s az FVM-n�l nyilv�ntartott tan�s�t�ink (akik ugyancsak j�l k�pzett szakemberek) v�gzik ezt a munk�t az ellen�r�k �ltal k�sz�tett jelent�sek alapj�n. Bizonyos esetekben a tan�s�t� bizotts�g hoz d�nt�st.
Mennyire hat�kony az �ves egyszeri �tfog� ellen�rz�s rendszere, k�pes-e a csal�sok visszaszor�t�sra?
Sajn�latos, hogy a biogazd�lkod�s sem tudja f�ggetlen�teni mag�t a jelen t�rsadalmi folyamatokt�l. Els�k�nt le kell sz�gezni, hogy az ellen�rz� szervezet nem nyomoz� hat�s�g. F� feladatunk kontroll�lni, hogy j�l �rtik-e a szab�lyokat a gazd�k, hogy az �ltaluk ki�ll�tott bizonylatok, a bemutatott nyilv�ntart�sok t�kr�zik-e az el��r�sok betart�s�t vagy nem. Az ellen�rz�seket olyan kritikus id�pontokra �temezz�k �s �gy folytatjuk le, hogy az elt�r�sek legt�bbsz�r �szrevehet�k. Ahogy a v�mosokn�l, egy rossz mozdulat, nem szemben�z�s, zavart �s mesterk�lt viselked�s az �itt valami nincs rendben" �zenet�t hordozza ellen�reink sz�m�ra. Apr� elv�ltoz�sok a n�v�nyeken, a k�ros�t�k �s/vagy gyomok teljes hi�nya, �rulkod� ker�knyomok, �s m�g sok (el nem �ruland�) jel besz�l az elk�vetett szab�lytalans�gokr�l, amely alapj�n felmer�l a gyan�, �s akkor k�vetkezik a mintav�teli �s vizsg�lati elj�r�s, aminek bizony komoly anyagi k�vetkezm�nyei is lehetnek. A szigor� el��r�sok betart�s�ra szor�t a bej�ratott piacok elveszt�s�nek vesz�lye is. Ebben a k�rben egy lebuk�s helyrehozhatatlan arcveszt�ssel j�r. Ha valaki csal�s miatt esik ki err�l a piacr�l, annak h�re megy nem csup�n itthon, de az �gy � jelent�si k�telezetts�g�nkb�l ad�d�an � az EU illet�kes tisztvisel�ihez is eljut. Tov�bbi visszatart� er� a t�mogat�si rendszer. A biotermel�k kb. 90%-a kap EU �s hazai forr�sb�l t�mogat�st, amelyet a t�mogat�si program kezdet�ig visszamen�legesen, kamatostul kell visszafizetnie annak, aki kiz�r�sra ker�l az ellen�rz�si rendszerb�l.
A f� probl�ma egy�bk�nt nem annyira az ellen�rz�sben l�v� gazdas�gokkal van, mindink�bb azokkal, akik csak azt mondj�k term�keikr�l, hogy az bio. Ellen�k legt�bbet a fogyaszt�k tehetn�k, azzal, hogy elk�rik a tan�s�tv�nyokat, illetve csak szab�lyosan jel�lt bioterm�ket v�lasztanak (legyen rajta az ellen�rz� szervezet neve �s k�dsz�ma, pl. Biokontroll Hung�ria, HU-�KO-01). Ilyen esetekben a rend�rs�g, a fogyaszt�v�delem, az �llateg�szs�g�gy feladata a csal�k kisz�r�se �s megb�ntet�se, akik k�z�l eddig csak az ut�bb eml�tett hat�s�g volt hajland� a �bio �ggyel" foglalkozni.
|
